*lö intro*
*intro ends*
Van egy olyan sejtésem, hogy Kanadát a Hetaliából rólam mintázták. De komolyan. Az utóbbi időben senki se vesz észre. Az üzeneteimre senki sem reagál. A tanárok azt hiszik, hogy beteg vagyok, akkor figyelnek rám, ha már kézzel-lábbal kalimpál a fél osztály. Hál' istennek még senki sem ült rám, bár a cipőim is már lábnyomokkal díszítettek.
Ahhoz képest, hogy az osztályban mindenki már több, mint egy éve ismeri a másikat, a mikuláshúzással még mindig nagy pácban vannak néhányan (*csendben röhög a markába*). Kíváncsi vagyok, hogy az ideiből mi sül ki, avagy lassan ott tartunk, hogy kérdőívet kell kitöltenie minden egyes résztvevőnek.
FIGYELEM! A KÖVETKEZŐ SOROK A GYEREKKOROD VÉGÉT JELENTHETIK!
Órán már megint alkottunk. A tanár úr (
Azt hiszem jól meg kell gondolnunk, hogy mennyire ütjük le a pöttyöst, ha még le akarunk érettségizni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése