2015. február 21., szombat


Yeah, it seems that I sold my soul to Hussie too.


Ma végre sikerült úgy unatkoznom, hogy eszembe jutott ez a kis blog is. Hát nem vagyok egy igazán naplóíró típus, az biztos.
Először is boldog újévet meg minden ilyet. Még időben vagyok, nem?...

A lektorunk a nyakunkba akasztott egy versenyt, ami igazából csak engem villanyozott fel. Történetírás és filmforgatás, csodálkoztok? Ennek végülis én szívtam meg a levét, mert kábé az egész 3/4-t én csináltam meg egyedül, és most március elejéig kell beküldeni a kisfilmeket, de még mindig nincs kész. Ezen kívül kb. 4 percesnek kell lennie, én viszont örülök, ha a 3 percet sikerül elérnünk cx  
Sajnos a többi művet nem fogják bemutatni, pedig kíváncsi lennék rá. Mindenki kis aranyos romantikus történetet építene a kiadott szöveg köré, közben én meg a fél szereplőgárdát kinyírom.
Megsúgom, 3 órát töltöttünk forgatással.
Ha erre nem kapunk valamilyen díjat, én hisztizni fogok.
Egyszerre voltam forgatókönyvíró, szövegkönyvíró, rendező, operatőr, szereplő és vágó.
Már látom előre a jövőm, én Hollywoodban fogok filmet forgatni.


Vagy nem?



Gyerekek,
El kell mondanom valamit.
Valami szörnyűt, ami hetek óta fojtogat.
Úgy érzem...
Úgy érzem, hogy akárhová megyek,
a nap minden percében,
akárhová menekülök,
mindenütt ott vannak.
Gyerekek,
én úgy érzem,
hogy engem valahonnan mindig figyel
EGY GALAMB.
Most, hogy a kacsák ideje lejárt, egy új ellenség tűnt fel a láthatáron, végig az árnyékban megbújva szövögette sötét tervét.
Meneküljetek, bújtassátok el szeretteiteket, mert ha nem igyekeztek, utolérnek benneteket és akkor már legyőzve, láncra verve látjátok meg egy új, sötét jövő hajnalát.
Talán ebből is egyszer filmet kéne csinálnom.