Április 28.

Hola, Buenos días! Itt Sofia pötyög élő, egyenes adásban.
Egy másfél hetes szabadság után ismételten a padba, illetve a gép elé kényszerülök (talán munkámnak kéne tekintenem ezt az írást, talán több lenne a bejegyzés... tessék buzdítani!).
Talán elkezdted gamerkedni. Nem, nem leszek youtube celeb (Isten őrizz D:)! Far Cry legalábbis nagyon bejön, utána a 3. Apokaliptikus világot lefestő játékot még nem sikerült beszereznem [damn it...].
Mostanában nagyon érdekelnek az angyalok. Sikerült az elmúlt hetekben néhány könyvet kiolvasnom, aminek szerves részei voltak ezek a különleges teremtmények. Ééééés... ma megint lerohantam a kis könyvtárunkat, és rátettem a mancsom egy friss könyvet, amit én olvasok először [Angelfall]. \o/
                                       

Akit esetleg érdekel a fanfic, amit írok (cs.j. saját karakter X Lysander), annak örömmel közlöm, hogy már a 3. fejezeten dolgozok, az 1. pedig elektronikus úton is megíródott és finomított. Ha Jessy eleget rugdos, fel is pakolom őket.
Amíg odavoltam, kis okoskámról fel tudtam menni a cs.j. levelezőrendszerére, de most ismét várnia kell néhány aranyos olvasómnak fél évet, hogy életjelet tudjak adni. :c Lo siento mucho! <3
Tegnap néztem valami ázsiai videoklippet és meg kellett állítanom. Amilyen pofát vágott a csaj D: Jééézus.
Csak hogy ti is sokkolódjatok, tessék, a pillanatkép! :3 :

Végezetül tessék, egy netről  összevadászott aranyos kép:

Betegszabiból visszatérve (igen, szegény Szabolcs megint göthös volt) élő egyenes adásban jelentkezem a szobám észak felé néző csücskéből.
Főbb híreink:
Hát gyerekek, legyőzve a lustaságom és időm beosztva végre befejeztem az Odaát 1. évadát (22 rész 4 hónap alatt *füttyent*).

Elkezdtem írni egy Lyses fanficet, (hajaj) lehet szépen térden csoszogva könyörögni, hogy rakjam őket fel szééép sorjában.
Egy másik kis történetet meg gyorsan ide feldobok, hogy lehessen mit olvasni, de előtte:

MÉGFŐBB HÍREINK:
Szefiék felraktak nemrég egy jó kis rádióműsort. :3 Remélem folytatják majd.
Berekedtem, úgyhogy nem tudok énekelni p.p q.q  Egy jó ideig a szomszéd csak bömbölő zenét fog hallani és az én tátogásomat látni.
Felfedeztem a jazz-t, mint zenei műfajt, így most az otthoniakat francia "borzadályokkal" rémítem. Talán meg is tanulom az egyiket... A francia nem is olyan nehéz... kicsit olyan, mint a spanyol... kicsit... q.q  
Nehéz dolgom lesz! 0.0"

Már megint nem jut eszembe egyéb, így hát íme a kis történet:

Sosem fogom elfelejteni azt a napot…

***

Mindig is emlékezni fogok arra a pillanatra…

… ott állt a büfénél, csendben várt a sorára…

… az ablaknál ácsorgott egy pohár gőzölgő kávét szorongatva…

…és rám pillantott.

…és engem figyelt.

Nagy, csokoládé barna szemeiben szinte elvesztem…

Hideg kék tekintetével mustrált…

… meg akartam szólítani, meg akartam ismerni, szeretni.

… és nem vette észre, hogy egy nagy tömeg megindult a kis folyosón.

Néhány nevetgélő diák épp elhaladt mellettem és az egyikük véletlenül meglökött…

Mikor a srácok ott sétáltak el, az egyik idióta viccből nekiment…

…és a kávém a fehér blúzomra löttyent.

… és a barna ital fele a lány felsőjén kötött ki.

Körülöttem mindenki ujjal mutogatva nevetett rajtam, Őt kivéve. Ő csak elnézően mosolygott. Tudtam, hogy neki ilyen jó lelke van, őt rendelte mellém a sors, és hogy életem végéig szeretni fogom, bármit is hozzon a jövő.

Szerencsétlen kiscsaj ott állt kávéfoltos ingben a röhögő tömeg közepén. Nehezen tudtam visszatartani a nevetést, de hát mégis csak egy elsőévesről volt szó. A legbénább csaj volt, akit valaha láttam.